Mecsek Legmagasabb Pontja
Boldog Névnapot Tibor Képek8 / 31 A Hárs-tetőről (545 m) az Üvegesek útján egészen Pusztabánya tisztásáig ballagtunk tovább. A kulcsosház és vadászház melletti rét csendes, pedig padok és tűzrakó hely jelzik, hogy időnként nagy a forgalma. Ma már csak ipartörténeti emlék az az üveghuta, melyet az előző századokban még aktívan használtak a betelepült német üvegfúvók. A Püspökszentlászlóra visszavezető kék háromszög mentén található források (Daragói-Nagy-forrás, Bába-kút) vizét a vízmű hasznosítja, ezért azok frissítő erejét a körbekerítés miatt nem élvezhettük. Végül a Kis-Tóti-völgy csörgedező patakjának énekét hallgattuk. Séta a Zengő tetejére, amely egyelőre nem divatos - és pont ez a jó benne. Újabb, mesebeli virágos réten átszelve értük el az egyutcás falut. Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket! Forrás:
Mecsek Legmagasabb Ponta Delgada
nodosum), pirítógyökér (Tamus communis), kislevelű hárs (Tilia cordata), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), ezüst hárs (Tilia tomentosa), hegyi szil (Ulmus glabra), nagy csalán (Urtica dioica), ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys), (Veronica montana), erdei ibolya (Viola reichenbachiana). [6][7] FaunaSzerkesztés Az itt élő kétéltűek és hüllők minden faja védett. Mecsek legmagasabb ponta delgada. A hegységen átvezető autóutak mentén néhol terelőhálókkal védik őket az elgázolástól. Az Orfűi-tavaknál és az Egregyi-víztározónál tavaszonta rendezett békamentő táborok önkéntesei ezrével mentik meg ezeket az állatokat. A hegység néhány jellemző állata, rendszertani csoportok szerint: Puhatestűek: magyar vakcsiga, keleti ajtóscsiga (mindkettő védett) Rákok: folyami rák (pl. a Réka-völgyi Halász-patakban) Rovarok: sárgasávos hegyi szitakötő (Magyarországon csak a Melegmányi-völgyben és Zobákpuszta mellett fordul elő); imádkozó sáska, fűrészlábú szöcske, áttelelő sáska; tarszák (magyar, kárpáti, szerény); óriás énekeskabóca, mannakabóca; szarvasbogár, orrszarvúbogár, havasi cincér, atracélcincér (ez utóbbi csak Pécsvárad mellett él); farkasalmalepke, fecskefarkú lepke, kardoslepke, kis apollólepke, magyar boglárka, nagy tűzlepke, kék lonclepke, díszes tarkalepke, nagy pávaszem, továbbá ritka bagolylepkék (pl.
Mecsek Legmagasabb Pontja Ember
Mecsek Legmagasabb Pontja
évf. (2004) 297–313. o. Haas J – Budai T: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. 2004. 71. ISBN 978-963-671-298-3 Juhász Gy – Pogácsás Gy – Magyar I – Vakarcs G: Tektonic versus climatic control on the evolution of fluvio-deltaic systems in a lake basin, Eastern Pannonian Basin. Sedimentary Geology, CCII. 1–2. (2007) 72–95. o. Konrád Gy – Sebe K – Halász A – Halmai A: A Délkelet-Dunántúl földtani fejlődéstörténete – recens analógiák. G-Portál. Földrajzi Közlemények, CXXVIII. 4. (2010) 251–265. o. Mészáros J – Schweitzer F: Magyar Tudománytár. Föld, víz, levegő. Budapest: Kossuth Kiadó. 2002. 512. ISBN 978-963-09-4357-4 További információkSzerkesztés – Linkgyűjtemény Archiválva 2008. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Kisújbánya és a régió földrajza Négy évszak a Mecsekben (album) – Duna–Dráva Nemzeti Park (magyar) Kordos L. – Jakucs L., Gádoros M., Tardy J. : Magyarország barlangjai (Gondolat, 1984) Antal Sándor: Földtan IV: Magyarország szerkezeti és regionális földtana.
Számos faj Európában itt éri el földrajzi elterjedésének északi határát, tehát a hegységtől északra nem (vagy csak nagyon szórványosan) fordul elő. Ilyen például az aranyos baraboly (Chaerophyllum aureum), a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), az illatos hunyor (Helleborus odorus), az olasz müge (Asperula taurina ssp. leucanthera) és a majomkosbor (Orchis simia). A nevezetes bennszülött (endemikus) növények közül fokozottan védett, kiemelt természeti érték a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica). Ezek a fajok erőteljes balkáni színezetet adnak a Mecsek vegetációjának. A Mecsek erdőségeit nagyrészt tölgyesek alkotják, amelyekbe az északi lejtőkön gyertyán keveredik. A déli lejtőkön jellemzőek a nagy kiterjedésű karsztbokorerdők és sziklagyepek. A magasabb tetőkön és az északi oldalakon szép bükkösök is vannak. A tölgyesekben gyakori a szelídgesztenye. A Mecsekben mintegy 2000 töbör, vagy más néven dolina alakult ki. Mecsek legmagasabb pontja ember. A hegység dolináiban, illetve egyéb élőhelyein a következő növények alkotnak növénytársulást: montán elterjedésű fajok: mezei juhar (Acher campestre), korai juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum subsp.
2. Váraljai-völgy A N 46° 13, 181' E 18° 21, 850' 541 m [GCDOBO+KEKKERESZT] pontnál keletre térve a felső szakaszán Farkas-ároknak nevezett Váraljai-völgybe jutunk, ahol több forrás, vendégházak, ifjúsági tábor mellett elhaladva ereszkedünk a Völgységközelítés Előrebocsátom: ez egy tipikus "kirándulós" láda, személygépkocsival az év nagy részében fizikailag nem lehet megközelíteni. A javasolt útvonal a leggyorsabb, de számos további lehetőség is van, aszerint, hogy hol folytatódik/végződik majd a túra. Kb. eddig N 46° 12, 891' E 18° 21, 536' 476 m [GCDOBO+PARKOLO_LAKKERI] illik/lehet autóval jönni. Innen a (K+), majd a (S) turistajelzés mentén kb. 130 m-re megközelíthető a csúcs. Innen N 46° 13, 582' E 18° 21, 560' 580 m [GCDOBO+OSVENY] ösvény vezet a csúcsra, a kopjafához. KELET MECSEK élővilága és történelme - ppt letölteni. (Köszönet rottynak a koo-ért. ) Autóbusszal legjobban úgy közelíthető meg, hogy valamelyik Zobákpuszta és Magyaregregy között közlekedő járattal Komló, Várvölgy megállóhelyig utazunk, majd végig felsétálunk a Vár-völgyön a Pásztor-forrásig és addig követjük a (P) jelzést, amíg a (S) jelzésig nem jutunk.