Mecsek Legmagasabb Pontja
Lottószámok 5 Ös 18 Hétdíszes csuklyásbagoly), araszolók és szövőlepkék (köztük a tenyérnyi méretű szőrös tölgy-selyemszövő) Halak: fürge cselle, kövi csík (a Völgységi-patakban) Kétéltűek: barna varangy, sárgahasú unka, erdei béka; pettyes és tarajos gőte Hüllők: zöld, fürge, fali és lábatlan gyík (kuszma); erdei és kockás sikló, vízi- és rézsikló; mocsári teknős Emlősök: vaddisznó, aranysakál, muflon, európai dámvad, gímszarvas, borzBarlangokSzerkesztés A hegységben mintegy száz barlang található. A változatos alapkőzeten kialakult mészkőfelszíneket nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja; a felszíni mészkő-kibukkanások összterülete csekély. Vannak a Mecsekben szurdokvölgyek, sorba rendeződött, tölcsér alakú, mély víznyelők és – kis számban – igazi karsztforrások. A mecseki barlangok többségének járatai szűkek, aknáik kacskaringósak. Általában víznyelőként indulnak, és 20–30 méter után eltömődnek. Baranya legmagasabb pontja - ::. Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott Orfűi Vízfő-barlangot, a Mánfai-kőlyukat és a Tettye-forrást is.
Mecsek Legmagasabb Pontja Nature
VI. d) Posztrift (riftesedést követő) fázisSzerkesztés A Dinaridák és Kárpátok kiemelkedésével a Paratethys középső medencéjének megszűnt a tengeri kapcsolata. Az ekkor keletkezett Kozárdi Mészkő faunája már csökkentsósvízi (újabb értékelés szerint túlsósvízi) környezetet jelez. Tekeresi feltárásából számos, jó minőségű halmaradvány és egy delfinkoponya is előkerült. Az üledékgyűjtőből ~12 millió évvel ezelőtt fejlődött ki az édesvizű Pannon-tó, amely a Dél-Dunántúl nagy részét is elborította. Mecsek legmagasabb pontja ember. A Mecsek környékén medenceperemi üledékképződés uralkodott. A főleg aleuritból és agyagmárgából álló tavi üledékeket (Peremartoni Formációcsoport) mintegy 8 millió éve váltotta fel a durva, homokos sorozat (Dunántúli Formációcsoport). A Pannon-medence alatti litoszféra riftesedést követő (poszt-rift) termikus süllyedése miatt mélyülő medencében nyomultak előre a durvább törmeléket szállító folyóvízi deltafrontok, és körülölelték a szigetként kiálló hegységeket. A Pannon-tóból a Mecsek legfeljebb alacsony szigetként állt ki: a ma ismert legmagasabban fekvő pannóniai üledékek 200 m-rel vannak alacsonyabban a Nyugat-Mecsek csúcsainál.
Mecsek Legmagasabb Pontja Ember
A Mecseki Kőszén Karolina-külfejtése keleti irányból Az Alpi–Tethys továbbnyílásával kelet felé kialakult a Magura-óceáni ág, ennek déli selfjén folytatódott a Mecseki-egység süllyedése. A kora-jurában nagy vastagságú törmelékes üledéksor rakódott a kőszéntelepes összletre (Zobákpusztai Homokkő, Vasasi Márga, Hosszúhetényi Mészmárga) mintegy 1500 m vastagsággal. Az üledékképződés egyre kevésbé tudott lépést tartani a süllyedéssel, a Mecseknádasdi Homokkő anyaga már zagyként zúdult a medencébe, több száz méter vastag turbidit rétegsorával áthalmozott mészköves kifejlődés (Pusztakisfalui Mészkő) fogazódik össze. A Mecseknádasdi Homokkő képződését megszakította annak a 12 m vastag fekete, vékonyréteges, halmaradványos aleurolitnak (Rékavölgyi Aleurolit Formáció) a lerakódása, amelynek keletkezése a magas szervesanyag-tartalom alapján a toarci-emelet képződményeiben világszerte kimutatott éghajlati változással, az ún. Mecsek legmagasabb pontja. toarci-eseménnyel lehet kapcsolatos. Feljebb a rétegsorban egyre mélyebbvízi fáciesű üledékeket találunk, a törmelékanyag már nem jutott el a medencébe, ahol lassú üledékképződéssel mésziszap, radioláriás mésziszap rakódott le gazdag ammonitesz és krinoidea faunával (Komlói Mészmárga, Óbányai Mészkő, Fonyászói Mészkő, Kisújbányai Mészkő, Márévári Mészkő).
Védett növények még egyebek között a leánykökörcsin, a majomkosbor, a baranyai peremizs, a nagyezerjófű és a magyar zergevirág. Aki ezek után kedvet kapott a túrázáshoz, ragadjon túrabakancsot és látogassa meg ezt a természeti és kulturális értékekben bővelkedő, szépséges tájat! Írta: Méhes Judit Fotók: Fischer Bernadett Részletek Megjelent: 2021. március 18.