Mecsek Legmagasabb Ponta Delgada
Eladó Peugeot SpeedfightSzigetvári és szentlőrinci fúrásokból ismert. A mintegy 50 millió évig tartó eróziós időszak során a kialakult hegység a mai Keleti-Mecsek területén a jura-kréta rétegekig, a Nyugat-Mecsekben a perm és triász rétegekig sőt, a legnyugatabbi részeken (Nyugotszenterzsébetnél) egészen a variszkuszi gránitig lepusztult. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Így azok a képződmények kerültek a felszínre, amelyek a kréta időszak elején hat-nyolcezer méter mélységet jártak meg. VI. c) A Pannon-medence szinrift (riftesedéssel egyidejű) fázisaSzerkesztés A Pannon-medence kialakulása a még megmaradt Magura-óceán aljzatának szubdukciója (az európai lemez alá tolódása) során az óceáni lemez hátrálására bekövetkező extenziós medencefejlődéssel, riftesedéssel kezdődött a miocénben. A kora-szinrift fázis idején kialakuló árkokban folyóvízi üledékképződés indult meg, ekkor képződött a mecseki területen a Szászvári Formáció. A tágulásos folyamatokat intermedier vulkanizmus kísérte, amit a Délkelet-Dunántúlon a szubvulkáni és teléres kifejlődésű Mecseki Andezit Formáció képvisel.
Mecsek Legmagasabb Ponta Delgada
Élővilága: A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak itt fordulnak elő. Több mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt! Több növényfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének északi határát. A hegységtől északra csak szórványosan vagy egyálltalán nem fordul elő fajok például az aranyos baraboly(Chaerophyllum aureum), a baranyai peremizs(Inula spiraeifolia), az illatos hunyor(Helleborus odorus), az olasz müge(Asperula taurina). A nevezetes bennszülött fajok közül kiemelt természeti örökség a bánáti bazsarózsa. Barlangok: A hegység területén körübelül száz barlang található. Mecsek legmagasabb pontja nature. A változatos alapkőzetekben kialakult mészkőterületeken nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja, csak kis felszíni kibukkanásokat találunk, amelyek elárulják, hogy mi is van a lábunk szurdokvölgyek, mély, tölcsér alakú víznyelősorok és néhány igazi karsztforrás. A mecseki barlangok jelentős része szűk, kacskaringós aknákból állnak, víznyelőként indulnak és 20-30 méter után eltömő jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is.
Mecsek Legmagasabb Pont A Mousson
Ennek oka talán az, hogy a szerkezet teljesen "átlátható". A szintek járófelületei és a lépcsők rozsdamentes acélhálóból, a körbefutó palánk perforált corten-acélból készült. Az átláthatóság főként lefelé lehet meglepő, mert nem látszik jól a következő lépcsőfok. Ugyanakkor a szerkezet rendkívül stabilnak és tartósnak tűnik. A Zengő csúcsán méretes fák állnak, elég közel a toronyhoz, így az alsóbb szinteken járva kicsit olyan, mintha egy lombkorona-sétányon jutnánk egyre feljebb. Az ötödik szinten már láthatunk valamit a tájból, a hatodikról szépen látszik a Misina csúcsa a Tv-toronnyal, de a teljes körpanoráma a legfelső kilátószintről élvezhető csak igazán. Erősen párás, kora esti időpontban jártunk fent, így Pécs és a Mecsek középső része – beleértve Komlót – nehezen volt kivehető. A Mecsek - Minden a Mecsekről. Délen szépen rajzolódott ki a Villányi-hegység, és némi igyekezettel érzékelhető volt a Duna kanyarulata Mohácsnál. A keleti és északi kilátás is káprázatos a Réka-völggyel és a Dobogó tömbjével (594 méter), tiszta időben biztosan jól mutatnak a Balaton-felvidéki tanúhegyek, hiszek a Jakab-hegy közel 100 méterrel alacsonyabb északi irtásairól is látszani szoktak a Badacsony környéki csúcsok.
Ezeknek a középső-felső-jura formációknak 30 millió év alatt mindössze ~150 méter lett a vastagsága. (A jura ezt megelőző időszakában 25 millió év alatt az üledékvastagság elérte a háromezer métert. ) Az üledékvastagságból és a vízoszlop magasságából számított süllyedés meghaladta az ötezer métert. Mecsek legmagasabb ponta delgada. A Márévári Mészkő képződése átnyúlt a kréta időszak elejére. A Tiszai-főegység ősföldrajzi helyzete a kora-krétában. A jura időszakban felnyílt Magura-óceánág választotta el az európai lemeztől a Tiszai-főegységet. A főegység területén nyíltvízi/mélytengeri üledékképződés folyt, kivéve a Villány–Bihari-egységét, ahol a szigeteket sekély tenger övezte. A Magura-óceán aljzatában ekkorra már kialakult a bazaltos óceáni kéreg, a hozzá kapcsolódó kontinentális riftzónában a kora-krétában bazaltvulkánok épültek (Mecsekjánosi Bazalt), amelyeken atollzátonyok fejlődtek. A bazaltvulkánok pusztulásával azok környezetében halmozódott fel a Magyaregregyi Konglomerátum durvatörmelékes anyaga, ami a medencében képződött Hidasvölgyi Márgával fogazódik össze.