A Keleti-Mecsek És A Baranyai-Hegyhát Térkép | Utazom.Com Utazási Iroda
Dunai Hajóbaleset ÁldozataiKövetkező 10 cikkElőző 10 cikk A Zengő Nagy Gábor A Zengő a hosszúhetényi szőlőskertek felől (fotó: Fazekas, 2006. szeptember) A 682 méter magas Zengő a Dél-Dunántúl és így természetesen a Mecsek legmagasabb csúcsa. Ebből is adódik kiemelt tájképi jelentősége. Sajnos ha délről tekintünk a Mecsek vonulatára, szinte már minden jelentős csúcson találunk valamilyen emberi beavatkozás hatására keletkezett, legtöbbször jelentős magasságú építményt (Jakab-hegy, Tubes, Kis-Tubes, Misina, Árpád-tető, Hármas-hegy, Templom-hegy). Ezért is lenne fontos, hogy a Zengő tájesztétikai vonatkozásban is érintetlen maradjon. Mecsek legmagasabb pont a mousson. Védelemre várva A Nyugati-Mecsek természeti kincsei Az 1891-ben Pécsett megalakuló Mecsek Egyesület célkitűzései között elsődleges szempont volt a filoxéra-járvány következtében kipusztult szőlővidék gazdasági és turisztikai hasznának pótlására a város számára új bevételi forrás megteremtése. Ezt akkor a "szőlőhegy határán túl, az öreg Mecsek belsejébe" vezető turistautakkal, kilátók létesítésével, tehát a hegység ismeretlenségből való feltárásával képzelték el.
Mecsek Legmagasabb Pontja Nature
Máskor a viharok teljesen átkeverték a vizet és viharüledék-rétegként kagylóhéjak, csigaházak, tengerililiom-vázelemek tömegét hagyták hátra. Emellett iszapmozgásos rétegek, földrengés hatására kialakult haránthasadásos rétegek és fúró szervezetek által létrehozott, gumósan málló rétegek jellemzik. A nyugat-mecseki karszt jelentős része ehhez a formációhoz kapcsolódik. Felette a triász rámpa legmélyebb vizű, legnyíltabb tengeri körülményeit mutató Zuhányai Mészkő települ. 80-100 méter vastag rétegsorában megjelennek a nyíltvízi faunaelemek (konodonták, ammoniteszek, nautiluszok). Egyes rétegeiben tömegesen fordulnak elő a Coenothyris vulgaris[5] brachiopoda faj egyedei. Mecsek legmagasabb pontja nature. Intraklasztit (helyben feldarabolódott mésziszap-törmelék) padjai, iszapcsúszásos gyűrt rétegei lejtőfáciesre utalnak. A Villányi-hegységben a Zuhánya bányában évtizedekig díszítőkőnek fejtették, az országban számos helyen találkozhatunk a belőle készült burkolólapokkal, lépcsőkkel, csiszolt díszítőelemekkel. Fedő képződményeinek 2–300 m vastag, változatos, sekélyebbvízi kifejlődése (Csukmai Formáció) a tengerszint csökkenését, a triász üledékképződési ciklus regressziós szakaszának kezdetét (Kozári Mészkő Tagozat), illetve egy rövid életű karbonátos platform kialakulását jelzik (Káni Dolomit Tagozat).
Mecsek Legmagasabb Pontja
A Pécstől északra elterülő Mecseket valószínűleg kirándulásra teremtették. Mecsek legmagasabb pontja. A hegység legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő, de több 500 métert meghaladó csúccsal is büszkélkedhet. Nemcsak geológiailag, a látnivalók szempontjából is két részre osztható ez az ősbükkösökkel és tölgyesekkel benőtt terület: az ezerarcú Nyugat-Mecsekre és a falusi turizmusról is híres Kelet-Mecsekre. MecsekSzerda, 25 Május7 napos előrejelzésCsüPénSzoVasHétKed+22°+26°+15°+15°+18°+22°+12°+14°+11°+10°+10°+10°
Mecsek Legmagasabb Pont A Mousson
Élővilága: A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak itt fordulnak elő. Több mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt! Több növényfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének északi határát. A hegységtől északra csak szórványosan vagy egyálltalán nem fordul elő fajok például az aranyos baraboly(Chaerophyllum aureum), a baranyai peremizs(Inula spiraeifolia), az illatos hunyor(Helleborus odorus), az olasz müge(Asperula taurina). A nevezetes bennszülött fajok közül kiemelt természeti örökség a bánáti bazsarózsa. Barlangok: A hegység területén körübelül száz barlang található. Kirándulás a Keleti-Mecsek központjában • Gyalogtúra » TERMÉSZETJÁRÓ - .... A változatos alapkőzetekben kialakult mészkőterületeken nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja, csak kis felszíni kibukkanásokat találunk, amelyek elárulják, hogy mi is van a lábunk szurdokvölgyek, mély, tölcsér alakú víznyelősorok és néhány igazi karsztforrás. A mecseki barlangok jelentős része szűk, kacskaringós aknákból állnak, víznyelőként indulnak és 20-30 méter után eltömő jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is.
A kovás, tűzköves mészkövön kialakult talajtakarón szinte elegyfáktól mentes bükkös díszlik. Mivel ezen a vidéken komoly erdőgazdálkodás folyik, az állomány kissé egysíkú, kb. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. 40- 50 éves fákból áll. A hegytetőn sajnos nem élvezhetünk teljes panorámát: csak a fák között néha-néha felbukkanó tájrészletek mutatják - vagy inkább sejtetik, - hogy jóval (300-400 méterrel) a Mecseket körülölelő völgyek, dombvidékek szintje felett vagyunk. A csúcsot a Tolna megyei Természetbarát Szövetség egy kopjafával jelölte meg, amelyet egyúttal a Völgység (Bonyhád környéke) jeles helytörténetésze, az idejekorán elhunyt Solymár Imre emlékének ajávábbi látnivalók, érdekességek 1. Dél-dunántúli Piros Túra A Szekszárdról induló, Pécset Kaposváron át Siófokkal összekötő közel 320 km hosszú Dél-dunántúli Piros Túra az Óbányai-völgy oldalában felkapaszkodva N 46° 13, 129' E 18° 21, 884' 524 m [GCDOBO+PIROSSAV] itt halad át a nyergen, hogy a nyugati oldalon leereszkedjen a Pásztor-forráshoz, majd az egregyi Vár-völgybe.
Védett növények még egyebek között a leánykökörcsin, a majomkosbor, a baranyai peremizs, a nagyezerjófű és a magyar zergevirág. Aki ezek után kedvet kapott a túrázáshoz, ragadjon túrabakancsot és látogassa meg ezt a természeti és kulturális értékekben bővelkedő, szépséges tájat! Írta: Méhes Judit Fotók: Fischer Bernadett Részletek Megjelent: 2021. március 18.