Mecsek Legmagasabb Pontja

Nápolyi Regények 3
Thursday, 25 April 2024

A Zengőn álló 22 méter magas, hét emeletes kilátó Baranya legmagasabb pontja, ahonnan tökéletes körpanoráma nyílik a Dél-Dunántúlra. Az építmény nem szép. A geodéziai mérőtorony betonhengerét egy barnára mázolt gerendákból hegesztett vasszerkezet öleli körbe. Alulról leginkább egy toronyház benyomását kelti. Láthatóan a biztonsági és fenntarthatósági szempontok győzedelmeskedtek az esztétikai elgondolások felett. Ritkán készül hasonló építmény a Mecsekben, így talán érdemes lett volna hangsúlyt fektetni a külalakra is, hisz önmagában a kilátó is lehetne látványosság. Erről a lehetőségről a tervezők lemondtak, így a show-t a hegycsúcsról élvezhető látványnak kell elvinnie. Ebből a szempontból a torony hibátlan! A 22 méter magas, hét szintes építmény tetejére 112 lépcsőfokon lehet feljutni. Mecsek legmagasabb ponta delgada. A Zengő megmászása után ez nem olyan könnyű feladat. Főleg a tériszonyosok lehetnek bajban. Ottjártunkkor többen visszafordultak a legfelső szintek elérése előtt, mások néhány perc után inkább lejöttek a szédítő magasból.

  1. Mecsek legmagasabb pontja ember

Mecsek Legmagasabb Pontja Ember

Az, hogy 700 méteren, azaz Baranya legmagasabb pontján állunk, a szomszédos Hármas-hegyre (603 méter) lepillantva érzékelhető leginkább.
Máskor a viharok teljesen átkeverték a vizet és viharüledék-rétegként kagylóhéjak, csigaházak, tengerililiom-vázelemek tömegét hagyták hátra. Emellett iszapmozgásos rétegek, földrengés hatására kialakult haránthasadásos rétegek és fúró szervezetek által létrehozott, gumósan málló rétegek jellemzik. A nyugat-mecseki karszt jelentős része ehhez a formációhoz kapcsolódik. Felette a triász rámpa legmélyebb vizű, legnyíltabb tengeri körülményeit mutató Zuhányai Mészkő települ. 80-100 méter vastag rétegsorában megjelennek a nyíltvízi faunaelemek (konodonták, ammoniteszek, nautiluszok). Mecsek legmagasabb pontja. Egyes rétegeiben tömegesen fordulnak elő a Coenothyris vulgaris[5] brachiopoda faj egyedei. Intraklasztit (helyben feldarabolódott mésziszap-törmelék) padjai, iszapcsúszásos gyűrt rétegei lejtőfáciesre utalnak. A Villányi-hegységben a Zuhánya bányában évtizedekig díszítőkőnek fejtették, az országban számos helyen találkozhatunk a belőle készült burkolólapokkal, lépcsőkkel, csiszolt díszítőelemekkel. Fedő képződményeinek 2–300 m vastag, változatos, sekélyebbvízi kifejlődése (Csukmai Formáció) a tengerszint csökkenését, a triász üledékképződési ciklus regressziós szakaszának kezdetét (Kozári Mészkő Tagozat), illetve egy rövid életű karbonátos platform kialakulását jelzik (Káni Dolomit Tagozat).