Mecsek Legmagasabb Pontja
Budapest Frankfurt Repülő MenetrendA Kelet-Mecsek rengeteg ritka növényfaj mellett számos kis ékszerdoboz-településnek ad otthont, mint amilyen Kisújbánya, Hosszúhetény, Óbánya, Magyaregregy, Zengővárkony, Pécsvárad vagy Püspökszentlászló. A Baranya megye kellős közepén elterülő Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. A homokkőből és mészkőből álló hegy a középkorban a Vas-hegy nevet viselte, lábainál és erdeiben pedig több település és irtásfalu is létrejött. A hegy csúcsán sokáig egy, a környező tájtól igencsak elütő beton kilátótorony árválkodott, amelyet 1985-től nyitottak meg a turisták előtt is. Szerencsére 2019 második felében sor került a kilátó felújítására, amely acélszerkezetet kapott és magasabb is lett elődjénél, egészen pontosan 22 méter magas és 112 lépcsőfok megmászásával juthatunk fel a tetejére. Az új kilátó átadására 2020 nyarán került sor. A kilátóról tiszta idő esetén beláthatjuk a Dél-Dunántúlt, a Badacsonyt, de megboldogult nagypapám még a Duna habjait szelő hajókat is látni vélte a hegytetőről.
Mecsek Legmagasabb Ponta Delgada
A Mecsekben van pár szép nagy csúcs Ne is menjünk tovább egyelőre a Mihály névnél, hiszen a hegység egyik csúcsa, az 534 méteres Misina is innen kapta a nevét, ugyanis az a szerb-horvát Mihály-hegy név átvételéből eredeztethető, akárcsak a szintén a Mecsekben található Miske-tető is. Zengő A 682 méteres Zengő a Mecsek legmagasabb csúcsa. A középkorban Vas-hegy nevéhez számos monda kötődik. Az egyik ilyen történet szerint a Zengő (régies helyi ejtése szerint "Zöngő") nevét azzal magyarázzák, hogy a hegy híres hangját, avagy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza. A legmagasabb pontunk Egy másik monda szerint a hegy erdei azért zúgnak, mert együtt sírnak azzal az asszonnyal, aki az itt talált kincs miatt elhagyta gyermekét. Persze sokkal egyszerűbb elfogadni azt a magyarázatot, hogy a hegy erdei és völgyei között egyszerűen csak hangosan fúj – azaz zeng – s a szél. Hármashegy A Hármashegy a maga 603 méterével a Keleti-Mecsek második legmagasabb hegye. A három csúcs jól látszik Nevét pedig – ki nem találnák – onnan kapta, hogy három csúcsa is van egy sorban, melyek közül a Hegyköze a legmagasabb, a Hegyelő és a Hegymöge valamivel alacsonyabb.
Mecsek Legmagasabb Pontja Nature
Egyszer egy asszony a kisgyermekével együtt a fenti időpontban a hegyen tartózkodott és felfedezte a hegy gyomrába vezető járatot. Be is jutott a hegy belsejébe, amely valóban telis-tele volt drágakövekkel és arannyal. Az asszonyt elkápráztatták a kincsek, így kapzsin megtöltötte erszényeit, majd elhagyta az üreget. Amikor kiért, akkor jutott eszébe, hogy gyermeke bennmaradt a hegy gyomrában, de már nem tudott visszamenni érte, mivel a mise véget ért, a hegy pedig ismét bezárult. Az asszony megőrült, s a helyi népmondák szerint az ő sikolya vegyül a szinte állandóan fütyülő szélbe. Amikor nagyon erős a zúgás-zengés, akkor a népi megfigyelések szerint általában pár napig nagy szél és rossz idő köszönt a tájra. Ezzel függ össze az a helyi mondás is, hogyha közel van a Zengő, akkor eső vagy vihar várható, ha távolinak látszik, akkor szép, napsütéses, nyugodt időnk lesz. A Kelet-Mecsek rengeteg látnivalót, eldugott kis falvat és szebbnél szebb túra-útvonalat kínál az ide látogató természetjárók számára.
Mecsek Legmagasabb Pont A Mousson
E két tömbtől haránt törésvonalak határolják el a miocén kori, antracit tartalmú kőzetekből álló, fensíkszerű Közép-Mecseket. Fő kőzetei: magmás kőzetek:fonolit, tarchdolecit, andezit üledékes kőzetek:mészkő, homokkő, aleurolit, konglomerátum metamorf kőzetek: fillit, szericites fillit A Mecsek legöregebb, kora paleozoikumi kristályos-metamorf kőzetei ősszefüggően Fazekasboda és Mórágy környékén találhatók meg legnagyobb tömegben. A nyugati és középső Mecsekből a felszínen ennél fiatalabb perm időszaki és triászi képződmények ismertek. A Közép-Mecsek kőszene jura-ezen belül also liász-kori, de elkülönült tömegei a Kelet-Mecsekben is megtalálhatóak, Szászvár és Nagymányok környékén. Vízrajza: A Mecsek legfontosabb vízgyűjtői: északon a Völgységi-patak, északnyugaton a Baranya-csatorna, délnyugaton a Pécsi-víz, délen a Vasas-Belvárdi ví a Mecsekből mintegy ezer forrás táplálja. Éghajlata: A Mecsekben szubmediterrán hatások érvényesülnek, az északi és a déli lejtők közt azonban jelentős éghajlati külömbségek alakultak éves csapadék átlaga 710mm, az éves középhőmérséklet 10Celsius körül van.
Különlegesek a Babás szerköveknél a permi vörös homokkővében mállással kialakult üintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vízek hatására kialakult Füstös-lik.