Mecsek Legmagasabb Pontja

Démonvadász Az Utolsó Van Helsing
Wednesday, 17 April 2024

A Kelet-Mecsek vagy Keleti-Mecsek egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének. Nagyjából a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja – és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő. Mecsek legmagasabb pontja nature. Gyakorlatilag egész területe védett - a Hidasi-völgy és környéke, illetve a Kisújbánya és Óbánya közti völgy és környéke fokozottan védett - a 2007-ben 30 éves Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A kisrégiót valamikor Hegyhátnak is nevezték, bár ezt kisebb területre értették a Zengő hegy környékén, mint a Kelet-Mecsek. Néha a Kelet-Mecsekhez sorolják a Mórágy-Geresdi röghegységet - vagy más néven Baranyai röghegységet - is, amelynek egymilliárd éves gránitja Magyarország legöregebb kőzete. [1]A magyar falusi turizmus hagyományos területe: a második világháború előtt indult falusi vendéglátást az 1990-es évek-ben újraélesztették és a kisrégió falvai ma sok szálláshelyet és szerteágazó szolgáltatásokat kínálnak az idelátogatóknak.

  1. Mecsek legmagasabb pontja nature
  2. Mecsek legmagasabb pontja
  3. Mecsek legmagasabb pontja ember

Mecsek Legmagasabb Pontja Nature

évf. (2004) 297–313. o. Haas J – Budai T: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. 2004. 71. ISBN 978-963-671-298-3 Juhász Gy – Pogácsás Gy – Magyar I – Vakarcs G: Tektonic versus climatic control on the evolution of fluvio-deltaic systems in a lake basin, Eastern Pannonian Basin. Sedimentary Geology, CCII. 1–2. (2007) 72–95. o. Konrád Gy – Sebe K – Halász A – Halmai A: A Délkelet-Dunántúl földtani fejlődéstörténete – recens analógiák. Földrajzi Közlemények, CXXVIII. Mecsek legmagasabb pontja. 4. (2010) 251–265. o. Mészáros J – Schweitzer F: Magyar Tudománytár. Föld, víz, levegő. Budapest: Kossuth Kiadó. 2002. 512. ISBN 978-963-09-4357-4 További információkSzerkesztés – Linkgyűjtemény Archiválva 2008. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Kisújbánya és a régió földrajza Négy évszak a Mecsekben (album) – Duna–Dráva Nemzeti Park (magyar) Kordos L. – Jakucs L., Gádoros M., Tardy J. : Magyarország barlangjai (Gondolat, 1984) Antal Sándor: Földtan IV: Magyarország szerkezeti és regionális földtana.

Mecsek Legmagasabb Pontja

E két tömbtől haránt törésvonalak határolják el a miocén kori, antracit tartalmú kőzetekből álló, fensíkszerű Közép-Mecseket. Fő kőzetei: magmás kőzetek:fonolit, tarchdolecit, andezit üledékes kőzetek:mészkő, homokkő, aleurolit, konglomerátum metamorf kőzetek: fillit, szericites fillit A Mecsek legöregebb, kora paleozoikumi kristályos-metamorf kőzetei ősszefüggően Fazekasboda és Mórágy környékén találhatók meg legnagyobb tömegben. A nyugati és középső Mecsekből a felszínen ennél fiatalabb perm időszaki és triászi képződmények ismertek. A Közép-Mecsek kőszene jura-ezen belül also liász-kori, de elkülönült tömegei a Kelet-Mecsekben is megtalálhatóak, Szászvár és Nagymányok környékén. Vízrajza: A Mecsek legfontosabb vízgyűjtői: északon a Völgységi-patak, északnyugaton a Baranya-csatorna, délnyugaton a Pécsi-víz, délen a Vasas-Belvárdi ví a Mecsekből mintegy ezer forrás táplálja. Mecsek legmagasabb pontja ember. Éghajlata: A Mecsekben szubmediterrán hatások érvényesülnek, az északi és a déli lejtők közt azonban jelentős éghajlati külömbségek alakultak éves csapadék átlaga 710mm, az éves középhőmérséklet 10Celsius körül van.

Mecsek Legmagasabb Pontja Ember

Jellemző helyi geológiai jelenség a mésztufa képződés, például a Hidasi-völgyben és az Óbányai völgyben. Utóbbi márgás-mészköves kőzeteibe látványos formákat vájt az erózió, a rajta keresztül haladó patak. A Nyugat-Mecsekre jellemző karsztosodás a Kelet-Mecsekben csekély mértékű. A Keleti-Mecsek felszínét a jura időszaki üledék jellemzi. Ezek a kőzetek nem karsztosodnak és a vizet elnyelő karsztos formák hiányában itt a völgyhálózat sokkal változatosabb, mint a Nyugat-Mecsekben. [1][halott link][3] A pusztuló karszt és a mészkólerakás példái a hidasi-völgyi Csurgó forrás, a Betyár-forrás és a Mária-forrás. [4][5]A kréta időszak elejére a vulkáni működés a jellemző. Az ekkor megszilárdult bazaltos lávaömlések - a régebben ezt trachidolerit néven emlegették - és a vízi környezetben lerakódott tufarétegek sok helyen megfigyelhetők a Kelet-Mecsekben. A tufarétegek alatt kagylók, csigák, ammoniteszek fosszíliái találhatók. Mecsek Férfi Pólók - Mecsek - Hegységek - Hegy-Shop. A vulkáni működés során vasérc is kicsapódott. A trachidolerit Hosszúhetényben több helyen is felszínre jut, a település közepén, illetve a szőlők közt is három éles, keskeny, nyugat-keleti irányú gerincben.

Velük egy időben, sekélyebb vízi környezetben fejlődött ki az Apátvarasdi Mészkő, így heteropikus fáciesek. Jóval későbbi, de még mindig mélyebbvízi kifejlődés a Vékényi Márga Formáció. Nem ismert a közbenső rétegsor, de feltételezhető, hogy folyamatos volt az üledékképződés. Turista Magazin - A Kelet-Mecsek legmagasabb csúcsai között. VI. a) Alpi orogenezis ausztriai, szubhercini–larámi fázisSzerkesztés A kréta időszak közepe táján a lemeztektonikai folyamatok változásával megindult a Tethys-óceán és az alpi-tethysi Magura-óceáni ág bezáródása, a kompresszió következtében a permben kezdődött üledékképződési megaciklus rétegsora redőkbe, takarókba torlódva kiemelkedett (alpi tektonikai ciklus, ausztriai fázis vége, larámi és szubhercini fázis). Ekkor alakult ki a Nyugat-Mecsek antiklinális és a Keleti-Mecsek szinklinális szerkezete. VI. b) Lepusztulási időszakSzerkesztés A lepusztulási időszakokból általában nem maradnak fenn üledékek. Szerencsés kivétel az 500 m vastagságú, vörös, rosszul osztályozott Szentlőrinci Formáció aleurolitja-homokköve, amely hegységközi medencében halmozódott fel (intramontán molassz) a késő-eocénben – kora-oligocénben.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983 ↑ a b c Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 496. o. ISBN 978-963-06-7919-0 ↑ Dunántúli Napló: A pécsi helynevekről pp. 7, 1964. augusztus 9. ↑ a b Pécs lexikon I. 2010. 497. A Zengő 682 méteres csúcsára építenek új, hétszintes kilátót a Mecsekben | CsodalatosMagyarorszag.hu. ISBN 978-963-06-7919-0 ↑ [ Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban]. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 4. ) ↑ A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. március 8. ) ForrásokSzerkesztés A Mecsek állatvilágaBarabás, A – Barabás-Stuhl, Á: Geology of the Lower Triassic Jakabhegy Sandstone Formation, Hungary, SE Transdanubia. Acta Geologica Hungarica, 48. (2005) 1–47. o. Császár G: Magyarország és környezetének regionális földtana I. Paleozoikum-paleogén. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2005. 328. ISBN 963-463-744-2 Haas J – Péró Cs: Mesozoic evolution of the Tisza Mega-unit. International Journal of Earth Sciences, XCIII.