Turista Magazin - A Kelet-Mecsek Legmagasabb Csúcsai Között

Pedig nem így van. Árpádtetőn ugyanis remek árpát termesztettek, és jó legelőterület is volt. Innen a név. Zengő Ha már üvöltés és remegés: jöjjön a Zengő, a Mecsek legmagasabb csúcsa. Egy középkori történet szerint a Zengő (régies helyi ejtése szerint "Zöngő") neve onnan ered, hogy az emberek próbálták megfejteni a hegy- és a környező erdő mitől zúg. A Mecsek legmagasabb pontja Egy legenda szerint a hegy belsejében rekedt kincskeresők kiabálnak, egy másik monda szerint pedig a hegy erdei zúgnak, mert együtt sírnak egy nővel, aki az itt talált kincsek miatt elhagyta gyermekét. A szóban forgó zengés amúgy feltehetően a fák- és sziklák között fújó szél miatt hallható. Hármashegy A Hármashegy három csúcsa Na, a Keleti-Mecsek második legméretesebb csúcsa vajon honnan kapta a nevét? Az első megérzés a helyes: onnan, hogy három csúcsa van. Ezeknek a csúcsoknak egyébként csúcs a neve is: Hegyelő, Hegyköz, Hegymöge. Tubes Kilátás a Kis-Tubesről A Tubes nevének is több magyarázata van. Egy kevésbé valószínű elmélet szerint a török hódoltság alatt- és után Türbösnek hívták, ami valami olyasmit jelenthetett, hogy "hajtogatott", ez a hegy formájára utalhat.

• Mecsek legmagasabb ponta delgada
• Mecsek legmagasabb pontja
• Mecsek legmagasabb pontja ember
• Mecsek legmagasabb pont a mousson

Mecsek Legmagasabb Ponta Delgada

A Kelet-Mecsek rengeteg ritka növényfaj mellett számos kis ékszerdoboz-településnek ad otthont, mint amilyen Kisújbánya, Hosszúhetény, Óbánya, Magyaregregy, Zengővárkony, Pécsvárad vagy Püspökszentlászló. A Baranya megye kellős közepén elterülő Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. A homokkőből és mészkőből álló hegy a középkorban a Vas-hegy nevet viselte, lábainál és erdeiben pedig több település és irtásfalu is létrejött. A hegy csúcsán sokáig egy, a környező tájtól igencsak elütő beton kilátótorony árválkodott, amelyet 1985-től nyitottak meg a turisták előtt is. Szerencsére 2019 második felében sor került a kilátó felújítására, amely acélszerkezetet kapott és magasabb is lett elődjénél, egészen pontosan 22 méter magas és 112 lépcsőfok megmászásával juthatunk fel a tetejére. Az új kilátó átadására 2020 nyarán került sor. A kilátóról tiszta idő esetén beláthatjuk a Dél-Dunántúlt, a Badacsonyt, de megboldogult nagypapám még a Duna habjait szelő hajókat is látni vélte a hegytetőről.

Mecsek Legmagasabb Pontja

A Kelet-Mecsek vagy Keleti-Mecsek egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének. Nagyjából a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja – és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő. Gyakorlatilag egész területe védett - a Hidasi-völgy és környéke, illetve a Kisújbánya és Óbánya közti völgy és környéke fokozottan védett - a 2007-ben 30 éves Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A kisrégiót valamikor Hegyhátnak is nevezték, bár ezt kisebb területre értették a Zengő hegy környékén, mint a Kelet-Mecsek. Néha a Kelet-Mecsekhez sorolják a Mórágy-Geresdi röghegységet - vagy más néven Baranyai röghegységet - is, amelynek egymilliárd éves gránitja Magyarország legöregebb kőzete. [1]A magyar falusi turizmus hagyományos területe: a második világháború előtt indult falusi vendéglátást az 1990-es évek-ben újraélesztették és a kisrégió falvai ma sok szálláshelyet és szerteágazó szolgáltatásokat kínálnak az idelátogatóknak.

Mecsek Legmagasabb Pontja Ember

A középső-jura végén és a késő-jurában a kétezer métert is meghaladó vízmélységben lassú üledékképződéssel a mélytengerekre jellemző radioláriás mésziszap rakódott le. Ekkorra a permben kezdődött üledékképződési megaciklus legalsó rétegei – az üledékvastagságból és tengermélységből számított süllyedésgörbe alapján – már 6-8 ezer méter mélységbe kerültek. A késő-jurában–kora-krétában a Magura-óceán aljzatában kifejlődött a bazaltos óceáni kéreg, ehhez a folyamathoz kapcsolódott a mecseki kora-kréta, tenger alatti bazaltvulkanizmus, amely telérek formájában a nyugat-mecseki idősebb kőzeteket is átszelte. A vulkanizmus idején és azt követően vulkáni törmelék halmozódott fel és folytatódott a mélytengeri üledékképződés. A kréta időszak közepe táján a lemeztektonikai mozgások megváltozása miatt megindult a Tethys- és az Alpi-Tethys – így a Magura-óceáni ág – bezáródása (a bazaltos óceáni kéreg kontinens alá tolódása, szubdukálódása), és a korábbi üledéksor redőkbe, takarókba torlódva kiemelkedett.

Mecsek Legmagasabb Pont A Mousson

A Mecsek középhegység Magyarországon a Dél-Dunántúlon, Pécsről északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682méter. A Mecsek három részre tagolható: Kelet-Mecsek Közép-Mecsek Nyugat-Mecsek Földrajza: A hegység körülbelül 500 négyzetkilométernyi területet fed ország többi részéhez viszonyítva gazdag ásványkincsekben (többek közt uránban is). Déli határa a Pécsi-félmedence, észak-északkeleti a Völgységi-patak és az Ófalui-völgy, északnyugati a Dombóvár-Szentlörinc törésvonal, keleten pedig a Duna ártere. Legmagasabb pontjai: Zengő(682m), Tubes(611m), Hármas-hegy(604m), Dobogó(594m), Jakab-hegy(592m), Szószék(586m), Szamár-hegy(564m) A klíma vegyes jelleget mutat, elemi részben mediterránok, részben kontinentálisak. A tájra húsz-harminc olyan növényfaj is jellemző, amely nem él a Kárpát-medence más részein. Geológiája: Szigethegység a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa, északkeleti-délnyugati irányú ősi vonulatokkal. Lemeztektonikailag a kunsági egységhez tartozik. Nyugati karsztosodott része főleg triász kori mészkőből és perm-triász vörös homokkőből áll, a keleti rész főleg jura, kisebb részben kréta kori, helyenként urántartalmú kőzetekből.

A térség falvai: Alsómocsolád Bikal Egyházaskozár Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisújbánya Köblény Magyaregregy Máza Mecseknádasd Nagypall Óbánya Pécsvárad (város) Püspökszentlászló Szalatnak Szászvár Tófű Váralja Vékény Zengővárkony ZobákpusztaA folklórbanSzerkesztés A Kelet-Mecsekhez számos mese, monda kapcsolódik: boszorkányok, farkasok, átkok, kincskeresők földje. 1816-ban Kárász közelében egy bükkfa gyökerei között tényleg találtak is egy aranyozott misekelyhet, az 1920-as években ugyancsak Kárásznál aranybánya is létesült és a környék évtizedekig vonzotta az aranykeresőket. A kultúrábanSzerkesztés A Kelet-Mecsekben játszódik Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének nyitórésze. Az azonos című film egyes jeleneteit a Márévár közelében forgatták, a történetre utal a vár közelében lévő Gergely-Éva forrás neve is. KirándulóhelyekSzerkesztés A Zengő csúcsa, Hosszúhetény felől útközben a pincefalu és a bárányles népszokás keresztje, a csúcson kilátó és Zengővár romjai. Püspökszentlászló a püspöki kastéllyal, az arborétummal, a templommal és a Szent László-szoborral.