Mecsek – Wikipédia
Vivantis Parfüm VéleményekA szerkezeti mozgások következtében a pliocén–kvarter üledékek elterjedése, fáciese és vastagsága erősen változó, a medencékben vastagságuk elérheti a 100 métert, míg a hegységelőtér egyes emelkedő részein, főleg keleten, a pannóniai képződmények felső része is erodálódott. A pliocén az őslénytani leletek alapján változóan csapadékos (szemiarid – nedves) szubtrópusi éghajlatú volt, a nyílt sztyepptől a zárt erdőkig terjedő növényzettel. A hegység előterében kiterjedt hegylábfelszínek alakultak ki, melyeket terra rossa fedett. A pliocén üledékek jellemzően folyóvízi homokból és iszapból, valamint mocsári és talajeredetű tarka- és vörösagyagokból állnak (Tengelici Vörösagyag Formáció), amelyek képződése a pleisztocénbe is átnyúlt. Mecsek legmagasabb pontja nature. A vörösagyagok részben szél szállította agyagból-kőzetlisztből keletkeztek. A pleisztocén során a kárpáti jégtakaróról lezúduló hideg szelek fagyos és száraz klímát okoztak, amit a Mecsekben talált szél csiszolta kavicsok is alátámasztanak. A hideg időszakokat (glaciálisokat) löszképződés jellemezte, az enyhébb időszakokból (interglaciálisokból) paleotalajok maradtak fenn.
Mecsek Legmagasabb Pontja
A szinrift fázisban – a Mecsekalja diszlokációs öv és a Bakócai-törésöv mentén történt oldaleltolódások következtében – pull-apart medencék mélyültek a mai mecseki terület északi, majd déli oldalán. A Mecsek - Minden a Mecsekről. A kis kiterjedésű, gyorsan süllyedő és szélesedő üledékgyűjtőkben már mélyebb tengeri fáciesek is megjelentek, a tágabb terület a Paratethys részeként szigettengeri környezetté formálódott. A bádeni korszak végén a változatos környezetben egy időben képződtek, fogazódtak össze a folyóvízi (Szászvári Formáció), a deltafront-partszegélyi-sekélytengeri (Budafai, Rákosi, Pécsszabolcsi Formáció) valamint a neritikus (Tekeresi Slír) üledékek (tehát heteropikus fáciesek). Különösen a sekélytengeri képződmények tartalmaznak gazdag szubtrópusi faunát, leggyakoribbak a puhatestűek (Pecten(wd), Cardium(wd), Turritella(wd)) és a tengeri sünök (Clypeaster) képviselői. A miocén sorozatban két, néhány méter vagy néhány tíz méter vastag tufaszintet lehet elkülöníteni (Gyulakeszi Riolittufa, Tari Dácittufa).
Mecsek Legmagasabb Ponta Delgada
Különlegesek a Babás-szerköveknél a permi, vörös homokkőben mállással kialakult üregek. Keletkezése miatt ugyancsak sajátos a miocén mészkőben, szivárgó vizek hatására létrejött Füstös-lik. Mecsek legmagasabb ponta delgada. Az Abaligeti-barlang, a Mánfai-kőlyuk, a Mészégető-források barlangja, az Orfűi Vízfő-barlang és a Spirál-víznyelő fokozottan védett barlang. A Mecsek tíz leghosszabb barlangja az Abaligeti-barlang, a Spirál-víznyelő, az Orfűi Vízfő-barlang, a Mánfai-kőlyuk, a Szuadó-völgyi-víznyelőbarlang, a Trió-barlang, a Mészégető-források barlangja, a Tettyei-mésztufabarlang, a Vadetetős-víznyelőbarlang és a Szajha-felső-víznyelőbarlang, a legmélyebb a Spirál-víznyelő.
Mecsek Legmagasabb Pontja Nature
Az Ófalui és Helesfai Szerpentinit testek a Variszkuszi-óceán bazaltos aljzatából származó, átalakult fragmentumok – takaróroncsok. III. Lepusztulási időszakSzerkesztés A karbon időszak nagy részében és még a perm elején is a terület mintegy 50 millió évig kiemelt, lepusztuló helyzetben volt, a Mecsekben nem ismerünk képződményeket ebből az időszakból. A hegységképződés során kiemelkedett rétegsor egészen a metamorf-magmás gyökérzónáig lepusztult, csak a már említett takaróroncsokban maradtak meg felismerhetően korábbi, kevésbé metamorfizált kőzetek. IV. a) Molassz üledékképződés és kontinentális rift vulkanizmusSzerkesztés A kora-permben dilatációs (széthúzó) erőhatások érvényesültek, a terület süllyedésnek indult, félárokszerkezet alakult ki. A klíma változása és a tektonikai tagolódás okozott időnként változást a szállított üledékanyag mennyiségében, szemcseméretében, szervesanyag-tartalmában, oxidáltsági viszonyaiban. Séta a Zengő tetejére, amely egyelőre nem divatos - és pont ez a jó benne. A kezdetben lerakódott Korpádi Homokkő folyóvízi üledéksorának törmeléke elsősorban metamorf és gránit jellegű kőzetekből származik.
A meanderező patakmeder azokon a területeken alakul ki, ahol folyamatosan épülhet az egyik, és pusztulhat a másik partja. A kanyarok egyre fejlettebb ívben vágnak a partoldalba, míg össze nem érnek az egymásba harapó oldalak. Itt is ezt láthatjuk, amint a patak folyása az ívek szélén nagy alámosásokkal, meredek partfallal hódítja el a területet a bükkerdőtől, míg az épülő oldalon lankás kavicsfövenyt terít el. Huták nyomában A látványos vidéken alig pár száz métert teszünk meg, mivel egy erdei tisztás szélén, a Betyár-forrás irányába, Pusztabánya felé fordulunk a Z+ jelzéssel tartva. Pár száz méter erdei kaptató után felérünk az öreg bükkfaligetben álló kulcsosházhoz, az egykori hutatelepülés egyetlen épületéhez. Amikor az ottani erdők elfogytak, ide költözött az üvegcsűr a Réka-völgy, Óbánya, majd Kisújbánya után, a 18. Mecsek legmagasabb pontja. század végén. Az üveghuta feltárt maradványait és az újraépített bemutatóhelyet az aszfaltút és a rét túloldalán találjuk, ahova már a K▲ jelzés vezet. Utunk utolsó szakaszán a K▲ jelzésen ereszkedünk vissza Püspökszentlászlóra, a Kis-Tóti-völgyben, ahol helyenként látványos, sziklás katlanokban tör elő a hegy karsztvize, amit a vízmű elkerített kutakkal, forrásfoglalásokkal hasznosít.
Több kisebb forrásmező is található a közelben. A forrást először 1964-ben foglalta Csokonay Sándor, majd 1984-ben a PTTE nyugdíjas szakosztálya felújította. Az alsó triász homokkő mállott felső zónájában, valamint a fiatal fedő üledékekben mozgó vízből a források egy része teljesen elapad. A foglalt forrásnál az elapadás eddig nem volt tapasztalható. Vízhozama 1-8 liter/perc értékek között mozog. A forrás a nevét négy jó barátról kapta, akiknek monogramja a felirat (NÉGYBARÁT 1964) négy sarkába vésve olvasható: BA (Baranyai Aurél), CS (Csokonay Sándor), MJ (Millner Jenő), MP (Millner Pál). Mecsek - frwiki.wiki. A merítős forrást Baumann József és felesége, a Kriston család és a Juhász család 2001-ben felújították, és kifolyós rendszerűvé alakították át. Az eltelt tizennégy év alatt a forrásmezőre épült falazat megrepedezett, elmozdult, balesetveszélyessé vált ben a Mecsek Egyesület és a Mecsekerdő Zrt az engedélyek megszerzése után a forrást újjáépítette Baumann József tervei alapján. A munkában részt vettek: Baumann József, Bánvölgyi Vilmos, Jónás István, Kriston Barnabás, Stalenberger Tibor, Kriston István, Hofmann Ákos 10 KÉSZÍTETTE: ERNYES FANNI, LÁSZLÓ ANNA, HORVÁTH HAJNALKA