Mecsek Legmagasabb Pontja
Iphone Ról Androidra NévjegyekA Baranyai-hegyhát dombvidékéhez illeszkedik a Mecsek keleti része, melynek legmagasabb pontja a Zengő (682 m). A tájegység jelentősebb települései Komló és Pécsvárad. A keleti Mecsek legszebb részeinek védelmére tájvédelmi körzetet hoztak létre. A bükkös és gyertyános-tölgyes állományokban ritka és védett növények is megélnek (majomkosbor, olasz müge, kaukázusi zergevirág). Mecsek legmagasabb pontja nature. A szúrós és a lónyelvű csodabogyó a mediterrán hatásokat jelzi, hasonlóan a bokrokra felfutó pirítógyökérhez. Pécsvárad a magyar államalapítás egyik emlékhelye: itt lépett trónra az első magyar király, Szent István. Komló egykor a mecseki szénbányák központja volt, ma a sikondai városrészben lévő gyógyfürdő miatt nevezetes.
Mecsek Legmagasabb Ponta Delgada
A szárazföldi rétegsor időnként/helyenként lepusztult, ezért jellemzően csak a legfiatalabb, késő-pleisztocén würmi löszök találhatók meg a területen. Würmi löszből került elő a pécsi mamut maradványa is. VízrajzSzerkesztés A Mecsek fő vízgyűjtője északon a Völgységi-patak, északnyugaton a Baranya-csatorna, délnyugaton a Pécsi-víz, délen a Vasas-Belvárdi-vízfolyás. Ezeket a Mecsek mintegy ezer forrása táplálja. ÉghajlatSzerkesztés A hegység klímájában mediterrán és kontinentális hatások egyaránt érvényesülnek. Az északi és déli lejtők között jelentős éghajlati különbség alakult ki. Az északi ill. magasabb területeken az éves csapadék mennyisége 800, a többi részen 700 mm. A napfényes órák száma évente 2000–2100, az évi középhőmérséklet 9–12. Mecsek – Wikipédia. [4] ÉlővilágSzerkesztés FlóraSzerkesztés A Mecsek növényvilágát jellegzetessé teszi az a 20–30 olyan növényfaj, amely a Kárpát-medencében máshol nem él, valamint az a 13 különleges növénytársulás, amely csak itt fordul elő. A hegységben száznál több védett és fokozottan védett növényfaj él.
Mecsek Legmagasabb Pontja Nature
A szerkezeti mozgások következtében a pliocén–kvarter üledékek elterjedése, fáciese és vastagsága erősen változó, a medencékben vastagságuk elérheti a 100 métert, míg a hegységelőtér egyes emelkedő részein, főleg keleten, a pannóniai képződmények felső része is erodálódott. A pliocén az őslénytani leletek alapján változóan csapadékos (szemiarid – nedves) szubtrópusi éghajlatú volt, a nyílt sztyepptől a zárt erdőkig terjedő növényzettel. A hegység előterében kiterjedt hegylábfelszínek alakultak ki, melyeket terra rossa fedett. A pliocén üledékek jellemzően folyóvízi homokból és iszapból, valamint mocsári és talajeredetű tarka- és vörösagyagokból állnak (Tengelici Vörösagyag Formáció), amelyek képződése a pleisztocénbe is átnyúlt. A vörösagyagok részben szél szállította agyagból-kőzetlisztből keletkeztek. KELET MECSEK élővilága és történelme - ppt letölteni. A pleisztocén során a kárpáti jégtakaróról lezúduló hideg szelek fagyos és száraz klímát okoztak, amit a Mecsekben talált szél csiszolta kavicsok is alátámasztanak. A hideg időszakokat (glaciálisokat) löszképződés jellemezte, az enyhébb időszakokból (interglaciálisokból) paleotalajok maradtak fenn.
A kovás, tűzköves mészkövön kialakult talajtakarón szinte elegyfáktól mentes bükkös díszlik. Mivel ezen a vidéken komoly erdőgazdálkodás folyik, az állomány kissé egysíkú, kb. 40- 50 éves fákból áll. A hegytetőn sajnos nem élvezhetünk teljes panorámát: csak a fák között néha-néha felbukkanó tájrészletek mutatják - vagy inkább sejtetik, - hogy jóval (300-400 méterrel) a Mecseket körülölelő völgyek, dombvidékek szintje felett vagyunk. A csúcsot a Tolna megyei Természetbarát Szövetség egy kopjafával jelölte meg, amelyet egyúttal a Völgység (Bonyhád környéke) jeles helytörténetésze, az idejekorán elhunyt Solymár Imre emlékének ajávábbi látnivalók, érdekességek 1. Mecsek legmagasabb pontja. Dél-dunántúli Piros Túra A Szekszárdról induló, Pécset Kaposváron át Siófokkal összekötő közel 320 km hosszú Dél-dunántúli Piros Túra az Óbányai-völgy oldalában felkapaszkodva N 46° 13, 129' E 18° 21, 884' 524 m [GCDOBO+PIROSSAV] itt halad át a nyergen, hogy a nyugati oldalon leereszkedjen a Pásztor-forráshoz, majd az egregyi Vár-völgybe.