Mecsek Legmagasabb Pontja
Abádszalók Eladó HázVízrajzaSzerkesztés A Keleti-Mecsek fő vízválasztója a Hármashegy–Csengőhegy–Zengő–Kecskehát–Templomhegy vonal, amitől délre nincsen jelentős vízfolyás. A tőle északra eső vizeket a Völgységi-patak gyűjti össze. A Kelet-Mecsek átlagos éves csapadékmennyisége 711 milliméter, ez főleg nyári záporok formájában hull. Mecsek – Wikipédia. VízfolyásaiSzerkesztés Völgységi-patakForrásaiSzerkesztés ÉlővilágaSzerkesztés FlórájaSzerkesztés Számos ritka növény él a Kelet-Mecsekben. Közülük a leghíresebb a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica), amely a Zengő oldalát kivéve alig fordul elő másutt a világban. A virágzó bazsarózsamezők megtekintésére a hosszúhetényiek májusban túrákat szoktak szervezni. ÁllatvilágaSzerkesztés Állatvilága még alig kutatott, kivéve a madarakat: 65 rendszeresen itt költő és kilenc átvonuló madárfajt figyeltek itt meg. A Kelet-Mecsekben a költési időszakban megfigyelt ritka madarak: Fekete gólya (Ciconia nigra) Barna kánya (Milvus migrans) Fekete harkály (Dryocopus martius) Kövirigó (Monticola saxatilis) Kis légykapó (Muscicapa parva) Hegyi billegető (Motacilla cinerea) Békászó sas RétisasA tiszta vizű patakokban élnek saját készítésű csövecskéikben, a tegzekben az oxigéndús vizet kedvelő tegzesfajok lárvái.
Mecsek Legmagasabb Pont A Mousson
IV. b) Sekélytengeri rámpa időszakaSzerkesztés A Jakabhegyi Homokkő alapkonglomerátumának sziklaformái Cserkúton és a Jakab-hegy oldalában (Babás-szerkövek) A (Neo)Tethys nyugat felé terjeszkedésével a Tiszai-főegység területe – az európai lemez déli szegélyeként – folyamatosan süllyedt. A kora-triászban a mecseki terület közelebb került a belső selfhez, a transzgresszió során egyenlejtes sekélytengeri rámpa alakult ki, amelyen sziliciklasztos (kvarc és földpátszemcsék túlsúlyával jellemezhető, kavicsos-homokos) üledék rakódott le. A Jakabhegyi Homokkő durva báziskonglomerátuma tektonikai hatást, a háttér kiemelkedését és a klíma csapadékosabbá válását jelzi. Különleges sziklaformái Cserkút közelében és a Jakab-hegy oldalában (Babás-szerkövek) találhatók a felszínen. A Mecsek - Minden a Mecsekről. A formáció nem csak a korábbi karbon–perm–alsó-triász üledékgyűjtő területét, hanem azon túlterjedve a korábbi lepusztulási területeket is lefedte. Ez transzgressziós (tenger-előrenyomulásos) jelleg, a formáció felső része már bizonyosan sekélytengeri környezetben, delta – árapályövi síkságon keletkezett.
Az, hogy 700 méteren, azaz Baranya legmagasabb pontján állunk, a szomszédos Hármas-hegyre (603 méter) lepillantva érzékelhető leginkább.