Mecsek Legmagasabb Pontja
Náray Tamás PárjaA Hidasi-völgy a Csurgó vízeséssel. [8] A Kisújbánya és Óbánya közti Óbányai völgy a festői patakkal, a ferde vízeséssel és a Csepegő-sziklával (itt van a Pataki József Kulcsosház is). A Mecseknádasd és Óbánya közti Rékavár vagy Rákvár. A Cigány-hegy kilátója. [9] Magyaregregy közelében a Márévár. A zengővárkonyi szelídgesztenyés Rockenbauer Pál sírjával. A Pécsváradhoz közeli Dombay-tó. JegyzetekSzerkesztés↑ Pokolné Südi Eszter: IX. Földtörténet - Geológia Archiválva 2006. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben ↑ "Kis Svájc" a Kelet-Mecsek hátánál[halott link] ↑ A sokarcú Mecsek hegység[halott link] ↑ "Földrajzi közlemények 1929. VI. Társasági ügyek Szakülések:1929. december 12. Strömpl Gábor dr.. A Mecsek karsztja". Mecsek legmagasabb pontja nature. ↑ "Földrajzi értesítő, 1978 Szemle Dr. Scheuer Gyula—Schweitzer Ferenc: Az édesvízi mészköveket lerakó források sajátosságai". ↑ Turistatérkép ↑ A Rikájó mondája (videó) ↑ A Csurgó, fotó ↑ Fotó. [2016. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 12. )
Mecsek Legmagasabb Pontja Nature
A térség falvai: Alsómocsolád Bikal Egyházaskozár Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisújbánya Köblény Magyaregregy Máza Mecseknádasd Nagypall Óbánya Pécsvárad (város) Püspökszentlászló Szalatnak Szászvár Tófű Váralja Vékény Zengővárkony ZobákpusztaA folklórbanSzerkesztés A Kelet-Mecsekhez számos mese, monda kapcsolódik: boszorkányok, farkasok, átkok, kincskeresők földje. 1816-ban Kárász közelében egy bükkfa gyökerei között tényleg találtak is egy aranyozott misekelyhet, az 1920-as években ugyancsak Kárásznál aranybánya is létesült és a környék évtizedekig vonzotta az aranykeresőket. A kultúrábanSzerkesztés A Kelet-Mecsekben játszódik Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének nyitórésze. Az azonos című film egyes jeleneteit a Márévár közelében forgatták, a történetre utal a vár közelében lévő Gergely-Éva forrás neve is. Mecsek legmagasabb pontja ember. KirándulóhelyekSzerkesztés A Zengő csúcsa, Hosszúhetény felől útközben a pincefalu és a bárányles népszokás keresztje, a csúcson kilátó és Zengővár romjai. Püspökszentlászló a püspöki kastéllyal, az arborétummal, a templommal és a Szent László-szoborral.
Mecsek Legmagasabb Pontja Ember
A Keleti-Mecsek centrumát fedő bazalttakaró alól itt újra felszínre kerül a jura üledékes kőzet, melynek repedései mentén feláramlik a karsztvíz. A völgy bevágása is egy tektonikus erők által eltört mélyedés, vető mentén alakult ki, amibe a patak belefűrészelt. A szurdokerdőből a Püspökszentlászló melletti rétekre érkezünk, és a Zengő, valamint a Hármas-hegy oldalára nyíló kilátás közepette visszakapaszkodunk a faluba.
nodosum), pirítógyökér (Tamus communis), kislevelű hárs (Tilia cordata), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), ezüst hárs (Tilia tomentosa), hegyi szil (Ulmus glabra), nagy csalán (Urtica dioica), ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys), (Veronica montana), erdei ibolya (Viola reichenbachiana). [6][7] FaunaSzerkesztés Az itt élő kétéltűek és hüllők minden faja védett. A hegységen átvezető autóutak mentén néhol terelőhálókkal védik őket az elgázolástól. Mecsek legmagasabb pont a mousson. Az Orfűi-tavaknál és az Egregyi-víztározónál tavaszonta rendezett békamentő táborok önkéntesei ezrével mentik meg ezeket az állatokat. A hegység néhány jellemző állata, rendszertani csoportok szerint: Puhatestűek: magyar vakcsiga, keleti ajtóscsiga (mindkettő védett) Rákok: folyami rák (pl. a Réka-völgyi Halász-patakban) Rovarok: sárgasávos hegyi szitakötő (Magyarországon csak a Melegmányi-völgyben és Zobákpuszta mellett fordul elő); imádkozó sáska, fűrészlábú szöcske, áttelelő sáska; tarszák (magyar, kárpáti, szerény); óriás énekeskabóca, mannakabóca; szarvasbogár, orrszarvúbogár, havasi cincér, atracélcincér (ez utóbbi csak Pécsvárad mellett él); farkasalmalepke, fecskefarkú lepke, kardoslepke, kis apollólepke, magyar boglárka, nagy tűzlepke, kék lonclepke, díszes tarkalepke, nagy pávaszem, továbbá ritka bagolylepkék (pl.