Mecsek Legmagasabb Pontja
Idézetek Angolul A SzerelemrőlÁltalános leírás, jellemzés A terület nagyrésze hegyvidéki jellegű, Legmagasabb pontja 682 m-rel emelkedik a tengerszint fölé. Geológiai eredetét tekintve rendkívül változatos, többségében mezozoikumi mészkő és homokkő. A Mecsek nyugati része karsztfelszín. Mecsek legmagasabb pontja. A meredek déli lejtőket bokorerdők és száraz gyepek, a többi magaslatot tölgy és bükkerdők borítják. Ezek változatos fészkelési lehetőségekkel szolgálnak a terület gazdag énekesmadárvilága számára. Az erdők viszonylag jó természetességi állapotúak, az idegenhonos fajok száma nem haladja meg az 5%-ot. A hegylábakat körülölelő nedves rétek és mocsárrétek kiváló haris-élőhelyek. A Pellérdi-tavak pedig gémfélék és récefélék költési és táplálkozási lehetőségeit biztosítják. A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: Darázsölyv (Pernis apivorus), Hamvas küllő (Picus canus), Közép fakopáncs (Dendrocopos medius), Fekete harkály (Dryocopus martius), Karvalyposzáta (Sylvia nisoria), Fekete gólya (Ciconia nigra), Haris (Crex crex), Kis légykapó (Ficedula parva), Tövisszúró gébics (Lanius collurio).
Mecsek Legmagasabb Pontja
Egyszer egy asszony a kisgyermekével együtt a fenti időpontban a hegyen tartózkodott és felfedezte a hegy gyomrába vezető járatot. Be is jutott a hegy belsejébe, amely valóban telis-tele volt drágakövekkel és arannyal. Az asszonyt elkápráztatták a kincsek, így kapzsin megtöltötte erszényeit, majd elhagyta az üreget. Mecsek legmagasabb pont a mousson. Amikor kiért, akkor jutott eszébe, hogy gyermeke bennmaradt a hegy gyomrában, de már nem tudott visszamenni érte, mivel a mise véget ért, a hegy pedig ismét bezárult. Az asszony megőrült, s a helyi népmondák szerint az ő sikolya vegyül a szinte állandóan fütyülő szélbe. Amikor nagyon erős a zúgás-zengés, akkor a népi megfigyelések szerint általában pár napig nagy szél és rossz idő köszönt a tájra. Ezzel függ össze az a helyi mondás is, hogyha közel van a Zengő, akkor eső vagy vihar várható, ha távolinak látszik, akkor szép, napsütéses, nyugodt időnk lesz. A Kelet-Mecsek rengeteg látnivalót, eldugott kis falvat és szebbnél szebb túra-útvonalat kínál az ide látogató természetjárók számára.
Mecsek Legmagasabb Pont A Mousson
Ha belegondolunk, a Mecsek hegység legmagasabb és leghíresebb csúcsainak neve igencsak furcsán csengenek, némelyik nem is hangzik magyarul, némelyik mögött pedig mintha egy-egy izgalmas történet bújna meg. A Pé portál utánanézett, hogy honnan eredhetnek a helyi csúcsok nevei. A Mecsek és a Misina Ha már a mecseki csúcsokról lesz szó, érdemes egy pillantást vetni magára a Mecsek névre is, hiszen a pécsiek legnagyobb része nem feltétlenül tudja, hogy a mindennapi életüket meghatározó hegység neve mit is jelent, honnan is jön. Sokak szerint a Mecsek név nem is magyar eredetű, pedig ez nem így van. A név a magyar Mihály régies alakjának rövidült formájából ered, annak is egy becézett változatából. A Mikhált ugyanis Miknek és Meknek is rövidítették, amihez hozzátoldották a régies -cse kicsinyítőképzőt. Így lett a Mikcséből és a Mekcséből Mecsek, ami tehát azt jelenti, hogy Mihályka. Mecsek – Wikipédia. Hogy miért pont Mihály, azt csak találhatni lehet, de feltehetően arról a Mihály nevű emberről van szó, akinek a hegyen réges-régen nagy termőföldjei voltak.
Mecsek Legmagasabb Pontja Ember
A szerkezeti mozgások következtében a pliocén–kvarter üledékek elterjedése, fáciese és vastagsága erősen változó, a medencékben vastagságuk elérheti a 100 métert, míg a hegységelőtér egyes emelkedő részein, főleg keleten, a pannóniai képződmények felső része is erodálódott. A pliocén az őslénytani leletek alapján változóan csapadékos (szemiarid – nedves) szubtrópusi éghajlatú volt, a nyílt sztyepptől a zárt erdőkig terjedő növényzettel. A hegység előterében kiterjedt hegylábfelszínek alakultak ki, melyeket terra rossa fedett. A pliocén üledékek jellemzően folyóvízi homokból és iszapból, valamint mocsári és talajeredetű tarka- és vörösagyagokból állnak (Tengelici Vörösagyag Formáció), amelyek képződése a pleisztocénbe is átnyúlt. A vörösagyagok részben szél szállította agyagból-kőzetlisztből keletkeztek. Mecsek - frwiki.wiki. A pleisztocén során a kárpáti jégtakaróról lezúduló hideg szelek fagyos és száraz klímát okoztak, amit a Mecsekben talált szél csiszolta kavicsok is alátámasztanak. A hideg időszakokat (glaciálisokat) löszképződés jellemezte, az enyhébb időszakokból (interglaciálisokból) paleotalajok maradtak fenn.