Honnan Erednek A Mecsek Csúcsainak Nevei? | Erdeiprogramok.Hu - Élményekben Gazdag Magyar Erdők

Elektromos Autó Költségek
Thursday, 28 March 2024

Következő 10 cikkElőző 10 cikk A Zengő Nagy Gábor A Zengő a hosszúhetényi szőlőskertek felől (fotó: Fazekas, 2006. szeptember) A 682 méter magas Zengő a Dél-Dunántúl és így természetesen a Mecsek legmagasabb csúcsa. Ebből is adódik kiemelt tájképi jelentősége. Mecsek | Natura 2000. Sajnos ha délről tekintünk a Mecsek vonulatára, szinte már minden jelentős csúcson találunk valamilyen emberi beavatkozás hatására keletkezett, legtöbbször jelentős magasságú építményt (Jakab-hegy, Tubes, Kis-Tubes, Misina, Árpád-tető, Hármas-hegy, Templom-hegy). Ezért is lenne fontos, hogy a Zengő tájesztétikai vonatkozásban is érintetlen maradjon. Védelemre várva A Nyugati-Mecsek természeti kincsei Az 1891-ben Pécsett megalakuló Mecsek Egyesület célkitűzései között elsődleges szempont volt a filoxéra-járvány következtében kipusztult szőlővidék gazdasági és turisztikai hasznának pótlására a város számára új bevételi forrás megteremtése. Ezt akkor a "szőlőhegy határán túl, az öreg Mecsek belsejébe" vezető turistautakkal, kilátók létesítésével, tehát a hegység ismeretlenségből való feltárásával képzelték el.

Mecsek Legmagasabb Pontja Ember

Általános leírás, jellemzés A terület nagyrésze hegyvidéki jellegű, Legmagasabb pontja 682 m-rel emelkedik a tengerszint fölé. Geológiai eredetét tekintve rendkívül változatos, többségében mezozoikumi mészkő és homokkő. A Mecsek nyugati része karsztfelszín. A meredek déli lejtőket bokorerdők és száraz gyepek, a többi magaslatot tölgy és bükkerdők borítják. Ezek változatos fészkelési lehetőségekkel szolgálnak a terület gazdag énekesmadárvilága számára. Az erdők viszonylag jó természetességi állapotúak, az idegenhonos fajok száma nem haladja meg az 5%-ot. Mecsek legmagasabb pontja ember. A hegylábakat körülölelő nedves rétek és mocsárrétek kiváló haris-élőhelyek. A Pellérdi-tavak pedig gémfélék és récefélék költési és táplálkozási lehetőségeit biztosítják. A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: Darázsölyv (Pernis apivorus), Hamvas küllő (Picus canus), Közép fakopáncs (Dendrocopos medius), Fekete harkály (Dryocopus martius), Karvalyposzáta (Sylvia nisoria), Fekete gólya (Ciconia nigra), Haris (Crex crex), Kis légykapó (Ficedula parva), Tövisszúró gébics (Lanius collurio).

Mecsek Legmagasabb Pont A Mousson

Több kisebb forrásmező is található a közelben. A forrást először 1964-ben foglalta Csokonay Sándor, majd 1984-ben a PTTE nyugdíjas szakosztálya felújította. Az alsó triász homokkő mállott felső zónájában, valamint a fiatal fedő üledékekben mozgó vízből a források egy része teljesen elapad. A foglalt forrásnál az elapadás eddig nem volt tapasztalható. Vízhozama 1-8 liter/perc értékek között mozog. A forrás a nevét négy jó barátról kapta, akiknek monogramja a felirat (NÉGYBARÁT 1964) négy sarkába vésve olvasható: BA (Baranyai Aurél), CS (Csokonay Sándor), MJ (Millner Jenő), MP (Millner Pál). A merítős forrást Baumann József és felesége, a Kriston család és a Juhász család 2001-ben felújították, és kifolyós rendszerűvé alakították át. Mecsek legmagasabb pont a mousson. Az eltelt tizennégy év alatt a forrásmezőre épült falazat megrepedezett, elmozdult, balesetveszélyessé vált ben a Mecsek Egyesület és a Mecsekerdő Zrt az engedélyek megszerzése után a forrást újjáépítette Baumann József tervei alapján. A munkában részt vettek: Baumann József, Bánvölgyi Vilmos, Jónás István, Kriston Barnabás, Stalenberger Tibor, Kriston István, Hofmann Ákos 10 KÉSZÍTETTE: ERNYES FANNI, LÁSZLÓ ANNA, HORVÁTH HAJNALKA

Mecsek Legmagasabb Ponta Delgada

évf. (2004) 297–313. o. Haas J – Budai T: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. 2004. 71. ISBN 978-963-671-298-3 Juhász Gy – Pogácsás Gy – Magyar I – Vakarcs G: Tektonic versus climatic control on the evolution of fluvio-deltaic systems in a lake basin, Eastern Pannonian Basin. Sedimentary Geology, CCII. 1–2. (2007) 72–95. o. Konrád Gy – Sebe K – Halász A – Halmai A: A Délkelet-Dunántúl földtani fejlődéstörténete – recens analógiák. Földrajzi Közlemények, CXXVIII. 4. (2010) 251–265. o. Mészáros J – Schweitzer F: Magyar Tudománytár. Föld, víz, levegő. Mecsek legmagasabb ponta delgada. Budapest: Kossuth Kiadó. 2002. 512. ISBN 978-963-09-4357-4 További információkSzerkesztés – Linkgyűjtemény Archiválva 2008. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Kisújbánya és a régió földrajza Négy évszak a Mecsekben (album) – Duna–Dráva Nemzeti Park (magyar) Kordos L. – Jakucs L., Gádoros M., Tardy J. : Magyarország barlangjai (Gondolat, 1984) Antal Sándor: Földtan IV: Magyarország szerkezeti és regionális földtana.

Info az útvonalról: Már rájöttünk, azért, hogy szenvedjünk tekerés közben nem kell a szomszédos ország nagy hegyeit keresnünk. Séta a Zengő tetejére, amely egyelőre nem divatos - és pont ez a jó benne. Elég, ha elindulunk a közelünkben lévő Zengőre ami a Mecsek lagmagasabb pontja 682m. A Hegycsúcsig végig turista úton haladhatunk, amit sajnos az idő folyamatossan változtat, van amikor egész jól tekerhető, van mikor a víz által lemosot kövek miatt kényszerülünk leszálni és pár métert tolni. A Zengő hegy az amit bármikor érdemes meglátogatni, minden évszakban gyönyörködhetünk változatoságában. A tetején kilátó fogad amire TILOS felmenni, pedig sajnos csak onnan nyilik szemet gyönyörködtető kilátás.

A házastársi kapcsolatok sétányának állomásain elgondolkodtató idézetek, múltidéző beszédtémák mellett pihenhetünk meg pár száz méterenként. Az eredeti gondolat Németországból származik, miszerint: "szép volna, ha a templomok, kápolnák körül nem csak a keresztút, hanem az élet bölcsőjének, a házasságnak is lenne útja". Érintjük a meredek hegyoldal tetejére épített Szent Ferenc-kápolnát, ami öreg gyertyánok árnyékában áll a csúcsrégió platójának peremén. A tematikus útnak azonban csak a felét tesszük meg, és a tetőpont hagyjuk el a tanösvényt. A Kecske-gyűr és a Hárs-tető közötti nyeregben kapcsolódunk a S jelzéshez, amin immár közel szintben lépkedünk az erdős hegyek hátán. A karsztos vidék a bánáti bazsarózsa otthona, ismert állományának döntő része ezeken a lejtőkön, a Zengő környékén él. Ha jó időben, tavasz végén érkezünk, megpillanthatjuk rikító, ciklámenvörös virágait a bozótos erdőben. A Kelet-Mecsek rejtett kincsei - Miért zeng a Zengő?. A rendkívül veszélyeztetett faj eszmei értéke negyedmillió forint - persze csak büntetésként, ha leszedjük, pedig a múltban gyógynövényként használták.